Tibolddaróci II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola -

Február 28-án a közös imádkozást követően a hatodikosok bemutatták az osztályuk védőszentjét, Szent Imrét. Azért rá esett a választásuk, mert ő a magyar ifjúság védőszentje. Az életútjának bemutatását egy kétperces jelenettel is színesítették. Az Egy ország születése c. rockoperának István intelmei Imre herceghez részét adták elő.

A bemutató végén azt is megtudhattuk, hogy Szent Imre nevéből származik az amerikai kontinens elnevezése is. Ugyanis Amerigo Vespucci keresztneve Imre (Emerich) herceg nevére utal. Amerigo Vespucci apja Firenze szenátusának köztiszteletnek örvendő titkára volt, a középkori Itáliában elterjedt Szent Imre-kultusz hatására adta fiának az Amerigo keresztnevet. Miután Amerigo Vespucci felfedezte az új földrészt, róla nevezték azt el. Szokás szerint a kontinensek, földrészek nevét, a-ra végződő nőnemű alakba tették (pl. Afrika, Európa). Így alakult ki Amerigo nevéből nőnemű alakba téve az Amerika elnevezés.

Fotóalbumunk itt elérhető

Szent Imre a magyar ifjúság védőszentje, magyar királyi herceg Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. 1007-ben született és 24 éves korában, 1031-ben vadászat közben halt meg.

Képeken, szobrokon egyik kezében liliomot tart, másik kezében kard látható. Szent Imre a legenda szerint szüzességi fogadalmat tett. A liliom a szüzesség jelképe, a kard a hatalomé.

I. István király és Gizella királyné Imre nevelésére különös gondot fordítottak. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.

Tizenöt éves korától atyja mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István fia nevelését Imre herceg huszonhárom éves korában fejezte be.

Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. Az a hír csak a 11. század után kapott szárnyra, hogy Imre tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. Az Imre-legenda ezt írta: „Imre a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte.”

A korábban keletkezett István-legenda szerint Imre halála után István király rádöbbent, hogy utód nélkül maradt, vagyis neki nem volt érdeke, hogy ne szülessék unokája. A 14. századi krónika Imrének több mint egy tucat kiváló erényét sorolta fel, de ezek között nem szerepel a szüzesség. Vagyis Imréből csak halála után faragtak a papi nőtlenség (más néven a cölibátus) eszméjét terjeszteni hivatott szentet, kihasználva azt a sajnálatos tényt, hogy házasságából nem származott gyermeke.

I. István Imrét jelölte ki utódjául, és elhatározása elé sem a főpapság, sem István közvetlen hívei nem gördítettek akadályt. A király felkészítette fiát az uralkodásra. Az Intelmek Imre herceghez című írásában adott neki személyes útmutatást az uralkodásra.

Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökösöket megillető „hercegséget” és apja rábízta a „királyi sereg" parancsnokságát is. II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád 1030-ban hadjáratot indított Magyarország ellen, de a győri csatában Imre vezetésével a magyar sereg győzött. Bár a magyarok előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István király nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak. 1031-ben a császár fia Esztergomban aláírta a békeszerződést. A békekötésben Imre is részt vett.

Apja a koronát át akarta adni Imrének, valószínűleg a később átalakított, magyar koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készíttette Gizella királyné. A herceget várva érkezett meg a hír, hogy Imrét vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, s 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett Imre is. Konrád nyilván számolt ezzel a lehetőséggel. A vadászbaleset nem ritka a nagypolitikában. Egyes vélemények szerint nem vadkan ölte meg, hanem egy Vadkan nemzetségnevű felbérelt besenyő.

Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben vadászat közben történt. Itt épült fel a 11–12. század fordulóján a Szent Imre-apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Ő volt az első személy, akit az akkor még csak épülő fehérvári bazilikában temettek el.

A legenda szerint apja Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én.

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én Imrét I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.

• Előző
• Tovább